A kiterjesztett termelői felelősségi díj (EPR) egy új rendszer, amely 2023. július 1-jétől lépet életbe Magyarországon.
Ez azon az elven alapul, hogy bizonyos termékek gyártói viseljék a termékükhöz kapcsolódó hulladékkezelési költségeket a végén az életciklusukról. Ez összhangban van az Európai Unió hulladékpolitikájával és a körforgásos gazdaság koncepciójával, amelynek célja a hulladékkeletkezés csökkentése, valamint az újrafelhasználás és újrahasznosítás elősegítése.
Az EPR díj termék/anyagra vonatkozik, nevezetesen:
Műanyag csomagolás, papír és karton csomagolás, fém csomagolás, egyéb csomagolás, fa csomagolás, textil csomagolás, üveg csomagolás, kompozit csomagolás, egyszer használatos és egyéb műanyag termékek, hőmérséklet-cserélő berendezések, képernyők, monitorok és lámpák
nagy felszerelés (bármely külső méret 50 cm-nél nagyobb)
fotovoltaikus panel (bármely külső méret 50 cm-nél nagyobb)
kisméretű számítógépes és távközlési berendezések (nem külső méret 50 cm-nél nagyobb)
hordozható elem, ipari elem, jármű akkumulátor, jármű, gumi, irodai papír, papír alapú hirdetés, sütőolaj és zsír, textiltermékek, fa bútor.
Ezen termékek gyártóinak a forgalomba hozott termékek mennyisége alapján kell EPR-díjat fizetniük. A díjtételek termékkategóriánként változnak, és miniszteri rendeletben határozzák meg. A díjtételek szinte minden anyag- és termékáram esetében lényegesen magasabbak a jelenlegi környezetvédelmi termékdíj mértékénél.
Az EPR díj fedezi a hazai hulladékgazdálkodási rendszer fenntartásáért felelős Magyar Állam által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatások költségeit. Az állam pályázati úton választ ki egy szolgáltatót a rendszer tényleges működtetésére. A hulladékgazdálkodási szolgáltatások közé tartozik:
a hulladék átvétele, begyűjtése, szállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása
kötelező visszavételi rendszer bizonyos csomagolásoknál (üveg, alumínium italtartály stb.)
pénzügyi hozzájárulás a visszavételi rendszer beruházási és üzemeltetési költségeihez
Az EPR díj kihatással lesz a környezetvédelmi termékdíjra is, amely bizonyos termékekre továbbra is vonatkozik. A befizetett EPR díj összege azonban levonható a vonatkozó szabályozás szerint megállapított környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség összegéből. Amennyiben az EPR díj levonása nulla vagy negatív összeget eredményez, környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az EPR díj bevezetése a termelők adminisztratív terheinek jelentős növekedésével jár, hiszen a környezetvédelmi termékdíj céljára használt tarifakódok mellett új, 8 számjegyű MIF-kóddal kell majd EPR célból bejelenteniük adataikat.
Az EPR-díj várhatóan arra ösztönzi a gyártókat, hogy termékeiket környezetbarátabb módon tervezzék, olyan szempontokat figyelembe véve, mint az újrahasznosíthatóság, a tartósság, az újrafelhasználhatóság és a javíthatóság. Az EPR díja módosítható is, hogy tükrözze a különböző anyagok vagy termékek környezeti hatását. Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatóbb anyagokat vagy termékeket használó termelők alacsonyabb díjat fizethetnek, mint azok, akik kevésbé fenntartható anyagokat vagy termékeket használnak.
Az EPR díj része egy szélesebb körű jogszabályi reformnak, amelynek célja, hogy Magyarország hulladékgazdálkodási rendszere összhangba kerüljön az Európai Unió irányelveivel és céljaival. A reform olyan intézkedéseket is tartalmaz, mint:
magasabb újrahasznosítási célok kitűzése a települési hulladékra és a csomagolási hulladékra,
a biohulladék és a textil szelektív gyűjtésének bevezetése,
egyes egyszer használatos műanyag termékek betiltása 2023-tól,
a hulladékkeletkezés megelőzésének és újrafelhasználásának elősegítése.
Az EPR díj jelentős változás, amely számos magyarországi vállalkozást és fogyasztót érint. Fontos, hogy a termelők megértsék kötelezettségeiket, és előre felkészüljenek erre az új rendszerre.